szó

See also: sző

Hungarian

Pronunciation

  • IPA(key): [ˈsoː]
  • (file)

Etymology 1

From Turkic (compare Turkish sav), possibly through Proto-Ugric *sawɜ (compare Northern Mansi сов (sow), Northern Khanty [script needed] (săw)).

Noun

szó (plural szavak or szók)

  1. (linguistics) word (smallest unit of language which has a particular meaning)
  2. word (promise; oath or guarantee)
    Sosem szegjük meg a szavunkat.We never break our word.
  3. sound
    muzsikaszósound of music
Usage notes

Szók as a plural form is mostly used in linguistic terminology, in compounds, e.g. kötőszók. In all other cases, szavak is preferred.

Declension
Inflection (stem in -a-, back harmony)
singular plural
nominative szó szavak
accusative szót szavakat
dative szónak szavaknak
instrumental szóval szavakkal
causal-final szóért szavakért
translative szóvá szavakká
terminative szóig szavakig
essive-formal szóként szavakként
essive-modal
inessive szóban szavakban
superessive szón szavakon
adessive szónál szavaknál
illative szóba szavakba
sublative szóra szavakra
allative szóhoz szavakhoz
elative szóból szavakból
delative szóról szavakról
ablative szótól szavaktól
Possessive forms of szó
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. szavam szavaim
2nd person sing. szavad szavaid
3rd person sing. szava szavai
1st person plural szavunk szavaink
2nd person plural szavatok szavaitok
3rd person plural szavuk szavaik

or

Inflection (stem in long/high vowel, back harmony)
singular plural
nominative szó szók
accusative szót szókat
dative szónak szóknak
instrumental szóval szókkal
causal-final szóért szókért
translative szóvá szókká
terminative szóig szókig
essive-formal szóként szókként
essive-modal
inessive szóban szókban
superessive szón szókon
adessive szónál szóknál
illative szóba szókba
sublative szóra szókra
allative szóhoz szókhoz
elative szóból szókból
delative szóról szókról
ablative szótól szóktól
Possessive forms of szó
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. szóm szóim
2nd person sing. szód szóid
3rd person sing. szója szói
1st person plural szónk szóink
2nd person plural szótok szóitok
3rd person plural szójuk szóik
Derived terms
Compound words
  • becsületszó
  • betűszó
  • címszó
  • divatszó
  • elöljárószó
  • előszó
  • harangszó
  • határozószó
  • hegedűszó
  • ikerszó
  • indulatszó
  • jelszó
  • jövevényszó
  • kulcsszó
  • kölcsönszó
  • kötőszó
  • módosítószó
  • mondatszó
  • mozaikszó
  • muzsikaszó
  • névszó
  • orgonaszó
  • segédszó
  • simulószó
  • származékszó
  • szóaktiválás
  • szóalak
  • szóalakzat
  • szóalkotás
  • szóállomány
  • szóanyag
  • szóáradat
  • szóasszociáció
  • szóbeszéd
  • szóbokor
  • szóbőség
  • szócikk
  • szócsalád
  • szócsata
  • szócsavarás
  • szócséplés
  • szócsoport
  • szócső
  • szódíj
  • szóegyenlet
  • szóegység
  • szóelem
  • szóelemzés
  • szóelemző
  • szóellenőrzés
  • szóellenőrző
  • szóelvonás
  • szóelőfordulás
  • szófaj
  • szófecsérlés
  • szófejtés
  • szófejtő
  • szófelismerés
  • szóficam
  • szófogadás
  • szófogadatlan
  • szófogadó
  • szófordulat
  • szófosás
  • szófoszlány
  • szófukar
  • szóföldrajz
  • szófűzés
  • szógyök
  • szógyökér
  • szógyűjtemény
  • szóhagyomány
  • szóhalmaz
  • szóhalmozás
  • szóhangsúly
  • szóhangulat
  • szóhangzás
  • szóharc
  • szóhasadás
  • szóhasználat
  • szóhatár
  • szóírás
  • szóismétlés
  • szójárás
  • szójáték
  • szójegyzék
  • szójelentés
  • szókapcsolat
  • szókép
  • szóképzés
  • szóképző
  • szókeresés
  • szókészlet
  • szókezdő
  • szókimondás
  • szókimondó
  • szókincs
  • szókölcsönzés
  • szóköz
  • szólánc
  • szómágia
  • szómagyarázat
  • szómegvonás
  • szómondat
  • szómutató
  • szóosztály
  • szópár
  • szópárbaj
  • szóragozás
  • szórejtvény
  • szórekord
  • szórend
  • szórész
  • szórövidítés
  • szórövidülés
  • szósor
  • szószaporítás
  • szószátyár
  • szószedet
  • szószegés
  • szószegő
  • szószék
  • szószemantika
  • szószerkezet
  • szószóló
  • szótag
  • szótan
  • szótanítás
  • szótanulás
  • szótár
  • szóteremtés
  • szótévesztés
  • szótlan
  • szótő
  • szótöbbség
  • szótöredék
  • szótörténet
  • szóválasztás
  • szóváltás
  • szóváltozat
  • szóvédjegy
  • szóvég
  • szóvegyülés
  • szóvicc
  • szóvirág
  • szóvivő
  • szóösszerántás
  • szóösszetétel
  • szóösszevonás
  • szóözön
  • tagadószó
  • tájszó
  • tiltószó
  • tükörszó
  • utószó
  • vándorszó
  • varázsszó
  • végszó
  • vezényszó
  • vezérszó
  • viszonyszó
  • zárszó
  • zeneszó
  • zongoraszó
Expressions

Etymology 2

Noun

solmisation

szó (plural szók)

  1. so (a syllable used in solfège to represent the fifth note of a major scale)

See also

Further reading

  • szó in Bizonfy, Ferenc. Hungarian–English dictionary. Budapest: Franklin Társulat, 1886
  • szó in Hungarian–English dictionary at SZTAKI
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.