szóvivő

Hungarian

Etymology

szó (word) + vivő

Pronunciation

  • IPA(key): [ˈsoːvivøː]
  • Hyphenation: szó‧vi‧vő

Noun

szóvivő (plural szóvivők)

  1. spokesman, spokesperson, spokeswoman

Declension

Inflection (stem in long/high vowel, front rounded harmony)
singular plural
nominative szóvivő szóvivők
accusative szóvivőt szóvivőket
dative szóvivőnek szóvivőknek
instrumental szóvivővel szóvivőkkel
causal-final szóvivőért szóvivőkért
translative szóvivővé szóvivőkké
terminative szóvivőig szóvivőkig
essive-formal szóvivőként szóvivőkként
essive-modal
inessive szóvivőben szóvivőkben
superessive szóvivőn szóvivőkön
adessive szóvivőnél szóvivőknél
illative szóvivőbe szóvivőkbe
sublative szóvivőre szóvivőkre
allative szóvivőhöz szóvivőkhöz
elative szóvivőből szóvivőkből
delative szóvivőről szóvivőkről
ablative szóvivőtől szóvivőktől
Possessive forms of szóvivő
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. szóvivőm szóvivőim
2nd person sing. szóvivőd szóvivőid
3rd person sing. szóvivője szóvivői
1st person plural szóvivőnk szóvivőink
2nd person plural szóvivőtök szóvivőitek
3rd person plural szóvivőjük szóvivőik
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.