szóvicc

Hungarian

szó (“word”) +‎ vicc (“joke”)

szóvicc (plural szóviccek)

Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
	singular	plural
nominative	szóvicc	szóviccek
accusative	szóviccet	szóvicceket
dative	szóviccnek	szóvicceknek
instrumental	szóviccel	szóviccekkel
causal-final	szóviccért	szóviccekért
translative	szóviccé	szóviccekké
terminative	szóviccig	szóviccekig
essive-formal	szóviccként	szóviccekként
essive-modal	—	—
inessive	szóviccben	szóviccekben
superessive	szóviccen	szóvicceken
adessive	szóviccnél	szóvicceknél
illative	szóviccbe	szóviccekbe
sublative	szóviccre	szóviccekre
allative	szóvicchez	szóviccekhez
elative	szóviccből	szóviccekből
delative	szóviccről	szóviccekről
ablative	szóvicctől	szóviccektől

This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.