sarkú
Hungarian
Pronunciation
- IPA(key): [ˈʃɒrkuː]
- Hyphenation: sar‧kú
Adjective
sarkú (not comparable)
Declension
| Inflection (stem in -a-, back harmony) | ||
|---|---|---|
| singular | plural | |
| nominative | sarkú | sarkúak |
| accusative | sarkút | sarkúakat |
| dative | sarkúnak | sarkúaknak |
| instrumental | sarkúval | sarkúakkal |
| causal-final | sarkúért | sarkúakért |
| translative | sarkúvá | sarkúakká |
| terminative | sarkúig | sarkúakig |
| essive-formal | sarkúként | sarkúakként |
| essive-modal | — | — |
| inessive | sarkúban | sarkúakban |
| superessive | sarkún | sarkúakon |
| adessive | sarkúnál | sarkúaknál |
| illative | sarkúba | sarkúakba |
| sublative | sarkúra | sarkúakra |
| allative | sarkúhoz | sarkúakhoz |
| elative | sarkúból | sarkúakból |
| delative | sarkúról | sarkúakról |
| ablative | sarkútól | sarkúaktól |
Coordinate terms
- (second elements of body part compounds) testű, agyú, ajkú, állú, arcú, bajszú/bajuszú, belű/bélű, bokájú, bordájú, bundájú, bőrű, combú, csípőjű, csontú, csőrű, derekú, farkú, fejű, fenekű, fogú, fülű, gerincű, gyomrú, hajú, hasú, hátú, homlokú, húsú, izmú, karú, keblű, képű, körmű, kezű, lábú, májú, mellkasú, mellű, nyakú, nyelvű, orrú, patájú, pofájú, sarkú, szájú, szakállú, szárnyú, szarvú, szemöldökű, szemű, szívű, szőrű, talpú, tenyerű, térdű, tollú, torkú, tüdejű, ujjú, vállú, vérű; (for plants) ágú, gyökerű, levelű, szárú, törzsű, virágú
This article is issued from
Wiktionary.
The text is licensed under Creative
Commons - Attribution - Sharealike.
Additional terms may apply for the media files.