bélű

See also: belu and belű

Hungarian

Alternative forms

Etymology

bél (intestine; internal part [in various senses]) + (adjective-forming suffix)

Pronunciation

  • IPA(key): [ˈbeːlyː]
  • Hyphenation: bé‧lű

Adjective

bélű (not comparable)

  1. -boweled, with …… bowels (having a specific kind of intestines or bowels)
  2. -kernelled, -fleshed, -pulped, -wicked, with a …… kernel, flesh, pulp, or wick (having a specific kind of kernel, flesh, pulp, or wick)

Declension

Inflection (stem in -e-, front rounded harmony)
singular plural
nominative bélű bélűek
accusative bélűt bélűeket
dative bélűnek bélűeknek
instrumental bélűvel bélűekkel
causal-final bélűért bélűekért
translative bélűvé bélűekké
terminative bélűig bélűekig
essive-formal bélűként bélűekként
essive-modal
inessive bélűben bélűekben
superessive bélűn bélűeken
adessive bélűnél bélűeknél
illative bélűbe bélűekbe
sublative bélűre bélűekre
allative bélűhöz bélűekhez
elative bélűből bélűekből
delative bélűről bélűekről
ablative bélűtől bélűektől

Coordinate terms

Derived terms

  • egyszálbélű
  • kákabélű
  • nagybélű (gluttonous; someone who likes to eat much)
  • vékonybélű (someone who likes to eat little)
  • vérbélű (of the pulp of a kind of orange)
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.