dönt

See also: dont and don't

Hungarian

dől +‎ -t (“causative suffix”)[1]

dönt

(transitive) to decide
Synonyms: eldönt, döntést hoz
(transitive) to tip, overturn, turn over (to change an object's position from vertical to horizontal)
Synonyms: eldönt, ledönt, kidönt
(transitive) to lean, prop, rest (to find a stable position for an object next to a vertical surface)
Synonym: támaszt

conjugation of dönt

			1st person sg	2nd person sg informal	3rd person sg, 2nd person sg formal	1st person pl	2nd person pl informal	3rd person pl, 2nd person pl formal
Infinitive			dönteni
Past participle			döntött
Present participle			döntő
Future participle			döntendő
Adverbial participle			döntve
Potential			dönthet
Indicative mood	Present	Indefinite	döntök	döntesz	dönt	döntünk	döntötök	döntenek
	Present	Definite	döntöm én téged/titeket döntelek	döntöd	dönti	döntjük	döntitek	döntik
	Past	Indefinite	döntöttem	döntöttél	döntött	döntöttünk	döntöttetek	döntöttek
	Past	Definite	döntöttem én téged/titeket döntöttelek	döntötted	döntötte	döntöttük	döntöttétek	döntötték
Conditional mood	Present	Indefinite	döntenék	döntenél	döntene	döntenénk	döntenétek	döntenének
Conditional mood	Present	Definite	dönteném én téged/titeket döntenélek	döntenéd	döntené	döntenénk	döntenétek	döntenék
Subjunctive mood	Present	Indefinite	döntsek	dönts or döntsél	döntsön	döntsünk	döntsetek	döntsenek
Subjunctive mood	Present	Definite	döntsem én téged/titeket döntselek	döntsd or döntsed	döntse	döntsük	döntsétek	döntsék
Conjugated infinitive			döntenem	döntened	döntenie	döntenünk	döntenetek	dönteniük

(With verbal prefixes):

Zaicz, Gábor. Etimológiai szótár: Magyar szavak és toldalékok eredete (’Dictionary of Etymology: The origin of Hungarian words and affixes’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2006, →ISBN

This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.