döntés

See also: doentes

Hungarian

Etymology

dönt (“to decide”) +‎ -és (noun-forming suffix)

Pronunciation
  • IPA(key): [ˈdønteːʃ]
  • Audio(file)
  • Hyphenation: dön‧tés

Noun

döntés (plural döntések)

  1. decision

Declension
Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
singular plural
nominative döntés döntések
accusative döntést döntéseket
dative döntésnek döntéseknek
instrumental döntéssel döntésekkel
causal-final döntésért döntésekért
translative döntéssé döntésekké
terminative döntésig döntésekig
essive-formal döntésként döntésekként
essive-modal döntésül —
inessive döntésben döntésekben
superessive döntésen döntéseken
adessive döntésnél döntéseknél
illative döntésbe döntésekbe
sublative döntésre döntésekre
allative döntéshez döntésekhez
elative döntésből döntésekből
delative döntésről döntésekről
ablative döntéstől döntésektől
Possessive forms of döntés
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. döntésem döntéseim
2nd person sing. döntésed döntéseid
3rd person sing. döntése döntései
1st person plural döntésünk döntéseink
2nd person plural döntésetek döntéseitek
3rd person plural döntésük döntéseik

Derived terms

(Compound words):

This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.