sóvárog

Hungarian

From an unattested stem + -og (frequentative verb-forming suffix).[1]

sóvárog

(intransitive) to crave, yearn (with után or -ra/-re)
Synonyms: vágyik, vágyódik, áhítozik
(transitive, rare) to crave, yearn (with -t/-at/-ot/-et/-öt)

conjugation of sóvárog

			1st person sg	2nd person sg informal	3rd person sg, 2nd person sg formal	1st person pl	2nd person pl informal	3rd person pl, 2nd person pl formal
Infinitive			sóvárogni
Past participle			sóvárgott
Present participle			sóvárgó
Future participle			sóvárgandó
Adverbial participle			sóvárogva
Potential			sóvároghat
Indicative mood	Present	Indefinite	sóvárgok	sóvárogsz	sóvárog	sóvárgunk	sóvárogtok	sóvárognak
	Present	Definite	sóvárgom én téged/titeket sóvároglak	sóvárgod	sóvárogja	sóvárogjuk	sóvárogjátok	sóvárogják
	Past	Indefinite	sóvárogtam	sóvárogtál	sóvárgott	sóvárogtunk	sóvárogtatok	sóvárogtak
	Past	Definite	sóvárogtam én téged/titeket sóvárogtalak	sóvárogtad	sóvárogta	sóvárogtuk	sóvárogtátok	sóvárogták
Conditional mood	Present	Indefinite	sóvárognék	sóvárognál	sóvárogna	sóvárognánk	sóvárognátok	sóvárognának
Conditional mood	Present	Definite	sóvárognám én téged/titeket sóvárognálak	sóvárognád	sóvárogná	sóvárognánk	sóvárognátok	sóvárognák
Subjunctive mood	Present	Indefinite	sóvárogjak	sóvárogj or sóvárogjál	sóvárogjon	sóvárogjunk	sóvárogjatok	sóvárogjanak
Subjunctive mood	Present	Definite	sóvárogjam én téged/titeket sóvárogjalak	sóvárogd or sóvárogjad	sóvárogja	sóvárogjuk	sóvárogjátok	sóvárogják
Conjugated infinitive			sóvárognom	sóvárognod	sóvárognia	sóvárognunk	sóvárognotok	sóvárogniuk

Zaicz, Gábor. Etimológiai szótár: Magyar szavak és toldalékok eredete (’Dictionary of Etymology: The origin of Hungarian words and affixes’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2006, →ISBN

This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.