szüksége

Hungarian

Etymology

szükség + -e (possessive suffix)

Pronunciation

  • IPA(key): [ˈsykʃeːɡɛ]
  • Hyphenation: szük‧sé‧ge

Noun

szüksége

  1. third-person singular single-possession possessive of szükség

Declension

Inflection (stem in long/high vowel, front unrounded harmony)
singular plural
nominative szüksége
accusative szükségét
dative szükségének
instrumental szükségével
causal-final szükségéért
translative szükségévé
terminative szükségéig
essive-formal szükségeként
essive-modal szükségéül
inessive szükségében
superessive szükségén
adessive szükségénél
illative szükségébe
sublative szükségére
allative szükségéhez
elative szükségéből
delative szükségéről
ablative szükségétől
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.