szeg

Hungarian

Pronunciation
  • IPA(key): [ˈsɛɡ]
  • Hyphenation: szeg

Etymology 1

From Proto-Finno-Ugric *ćäŋkɜ or *śäŋkɜ (“to break”).[1][2]

Verb

szeg

  1. (transitive) to hem, to fringe
    Synonym: beszeg
  2. (transitive) to cut (especially bread)
    Synonyms: megszeg, vág, szel
  3. (transitive) to break (a rule or the law)
    Synonyms: megszeg, megsért, áthág
  4. (transitive) to break (one's word, promise, or oath)
  5. (transitive) (with kedv 'mood') to deflate, to let down, to disappoint someone
    Synonyms: elkedvetlenít, elcsüggeszt, lehangol, elveszi/elrontja a kedvét, csalódást kelt/okoz
Conjugation
conjugation of szeg
Infinitive szegni
Past participle szegett
Present participle szegő
Future participle szegendő
Adverbial participle szegve
Potential szeghet
1st person sg 2nd person sg informal 3rd person sg,
2nd person sg formal		 1st person pl 2nd person pl informal 3rd person pl,
2nd person pl formal
Indicative mood Present Indefinite szegek szegsz szeg szegünk szegtek szegnek
Definite szegem
én téged/titeket
szeglek		 szeged szegi szegjük szegitek szegik
Past Indefinite szegtem szegtél szegett szegtünk szegtetek szegtek
Definite szegtem
én téged/titeket
szegtelek		 szegted szegte szegtük szegtétek szegték
Conditional mood Present Indefinite szegnék szegnél szegne szegnénk szegnétek szegnének
Definite szegném
én téged/titeket
szegnélek		 szegnéd szegné szegnénk szegnétek szegnék
Subjunctive mood Present Indefinite szegjek szegj
or
szegjél		 szegjen szegjünk szegjetek szegjenek
Definite szegjem
én téged/titeket
szegjelek		 szegd
or
szegjed		 szegje szegjük szegjétek szegjék
Conjugated infinitive szegnem szegned szegnie szegnünk szegnetek szegniük
Derived terms

(With verbal prefixes):

  • beszeg
  • felszeg
  • fölszeg
  • leszeg
  • megszeg

Etymology 2

From Proto-Ugric *seŋkɜ (“wedge”).[3][2]

Alternative forms

Noun

szeg (plural szegek)

  1. nail (spike-shaped metal fastener)
Declension
Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
singular plural
nominative szeg szegek
accusative szeget szegeket
dative szegnek szegeknek
instrumental szeggel szegekkel
causal-final szegért szegekért
translative szeggé szegekké
terminative szegig szegekig
essive-formal szegként szegekként
essive-modal — —
inessive szegben szegekben
superessive szegen szegeken
adessive szegnél szegeknél
illative szegbe szegekbe
sublative szegre szegekre
allative szeghez szegekhez
elative szegből szegekből
delative szegről szegekről
ablative szegtől szegektől
Possessive forms of szeg
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. szegem szegeim
2nd person sing. szeged szegeid
3rd person sing. szege szegei
1st person plural szegünk szegeink
2nd person plural szegetek szegeitek
3rd person plural szegük szegeik
Derived terms

(Compound words):

Etymology 3

Probably an internal development, a semantic variant of the noun szeg (“nail”), specifically of its original Proto-Ugric meaning of "wedge" in the sense of a wedge-like projection, corner, wedge-shaped area. It is becoming obsolete even in dialectal usage. In modern Hungarian, mainly its derivative szeglet (“corner”) is used.[2][4]

Noun

szeg (plural szegek)

  1. nook
    Synonyms: zug, szeglet
Declension
Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
singular plural
nominative szeg szegek
accusative szeget szegeket
dative szegnek szegeknek
instrumental szeggel szegekkel
causal-final szegért szegekért
translative szeggé szegekké
terminative szegig szegekig
essive-formal szegként szegekként
essive-modal — —
inessive szegben szegekben
superessive szegen szegeken
adessive szegnél szegeknél
illative szegbe szegekbe
sublative szegre szegekre
allative szeghez szegekhez
elative szegből szegekből
delative szegről szegekről
ablative szegtől szegektől
Possessive forms of szeg
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. szegem szegeim
2nd person sing. szeged szegeid
3rd person sing. szege szegei
1st person plural szegünk szegeink
2nd person plural szegetek szegeitek
3rd person plural szegük szegeik
Derived terms
  • szeglet

References
  1. Entry #56 in Uralonet, online Uralic etymological database of the Research Institute for Linguistics, Hungarian Academy of Sciences.
  2. Zaicz, Gábor. Etimológiai szótár: Magyar szavak és toldalékok eredete (’Dictionary of Etymology: The origin of Hungarian words and affixes’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2006, →ISBN
  3. Entry #1848 in Uralonet, online Uralic etymological database of the Research Institute for Linguistics, Hungarian Academy of Sciences.
  4. Tótfalusi István: Magyar etimológiai nagyszótár
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.