kocsi

Hungarian

FWOTD – 24 April 2017

Etymology

Named after Kocs, the village known for its coach-type carts.

Pronunciation

  • IPA(key): [ˈkot͡ʃi]
  • Hyphenation: ko‧csi

Noun

kocsi (plural kocsik)

  1. cart, carriage
  2. auto, car, automobile
    • 2016, Nádasi Krisz, Hogyan írjunk könyvet?, p. 168:
      „Átvágtam a kocsik között és a felüljáró felé pillantottam, mekkora a gyalogosforgalom. Kevesen voltak rajta.”

Declension

Inflection (stem in long/high vowel, back harmony)
singular plural
nominative kocsi kocsik
accusative kocsit kocsikat
dative kocsinak kocsiknak
instrumental kocsival kocsikkal
causal-final kocsiért kocsikért
translative kocsivá kocsikká
terminative kocsiig kocsikig
essive-formal kocsiként kocsikként
essive-modal
inessive kocsiban kocsikban
superessive kocsin kocsikon
adessive kocsinál kocsiknál
illative kocsiba kocsikba
sublative kocsira kocsikra
allative kocsihoz kocsikhoz
elative kocsiból kocsikból
delative kocsiról kocsikról
ablative kocsitól kocsiktól
Possessive forms of kocsi
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. kocsim kocsijaim
2nd person sing. kocsid kocsijaid
3rd person sing. kocsija kocsijai
1st person plural kocsink kocsijaink
2nd person plural kocsitok kocsijaitok
3rd person plural kocsijuk kocsijaik

Derived terms

Compound words

Descendants

This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.