eredeti

Hungarian

eredet (“origin”) +‎ -i (adjectivizing suffix)

eredeti (comparative eredetibb, superlative legeredetibb)

Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
	singular	plural
nominative	eredeti	eredetiek
accusative	eredetit	eredetieket
dative	eredetinek	eredetieknek
instrumental	eredetivel	eredetiekkel
causal-final	eredetiért	eredetiekért
translative	eredetivé	eredetiekké
terminative	eredetiig	eredetiekig
essive-formal	eredetiként	eredetiekként
essive-modal	—	—
inessive	eredetiben	eredetiekben
superessive	eredetin	eredetieken
adessive	eredetinél	eredetieknél
illative	eredetibe	eredetiekbe
sublative	eredetire	eredetiekre
allative	eredetihez	eredetiekhez
elative	eredetiből	eredetiekből
delative	eredetiről	eredetiekről
ablative	eredetitől	eredetiektől

This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.