borecet

Hungarian

bor (“wine”) +‎ ecet (“vinegar”)

borecet (plural borecetek)

Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
	singular	plural
nominative	borecet	borecetek
accusative	borecetet	boreceteket
dative	borecetnek	boreceteknek
instrumental	borecettel	borecetekkel
causal-final	borecetért	borecetekért
translative	borecetté	borecetekké
terminative	borecetig	borecetekig
essive-formal	borecetként	borecetekként
essive-modal	—	—
inessive	borecetben	borecetekben
superessive	boreceten	boreceteken
adessive	borecetnél	boreceteknél
illative	borecetbe	borecetekbe
sublative	borecetre	borecetekre
allative	borecethez	borecetekhez
elative	borecetből	borecetekből
delative	borecetről	borecetekről
ablative	borecettől	borecetektől

or

This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.