ütközik

Hungarian

Etymology

üt +‎ -közik

Pronunciation
  • IPA(key): [ˈytkøzik]
  • Hyphenation: üt‧kö‧zik

Verb

ütközik

  1. (intransitive) to bump against something, collide, clash (followed by -val/-vel)
  2. (intransitive) to coincide

Conjugation
conjugation of ütközik
Infinitive ütközni
Past participle ütközött
Present participle ütköző
Future participle -
Adverbial participle ütközve
Potential ütközhet
1st person sg 2nd person sg informal 3rd person sg,
2nd person sg formal		 1st person pl 2nd person pl informal 3rd person pl,
2nd person pl formal
Indicative mood Present Indefinite ütközöm
or
ütközök		 ütközöl ütközik ütközünk ütköztök ütköznek
Definite intransitive verb, definite forms are not used
Past Indefinite ütköztem ütköztél ütközött ütköztünk ütköztetek ütköztek
Definite -
Conditional mood Present Indefinite ütköznék ütköznél ütközne ütköznénk ütköznétek ütköznének
Definite -
Subjunctive mood Present Indefinite ütközzek ütközz
or
ütközzél		 ütközzön ütközzünk ütközzetek ütközzenek
Definite -
Conjugated infinitive ütköznöm ütköznöd ütköznie ütköznünk ütköznötök ütközniük

Derived terms
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.