érdeke

Hungarian

Etymology

érdek + -e (possessive suffix)

Pronunciation

  • IPA(key): [ˈeːrdɛkɛ]
  • Hyphenation: ér‧de‧ke

Noun

érdeke

  1. third-person singular (single possession) possessive of érdek

Declension

Inflection (stem in long/high vowel, front unrounded harmony)
singular plural
nominative érdeke
accusative érdekét
dative érdekének
instrumental érdekével
causal-final érdekéért
translative érdekévé
terminative érdekéig
essive-formal érdekeként
essive-modal érdekéül
inessive érdekében
superessive érdekén
adessive érdekénél
illative érdekébe
sublative érdekére
allative érdekéhez
elative érdekéből
delative érdekéről
ablative érdekétől
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.