élő

See also: elo, Elo, elő, èło, elő-, and e-lờ

Hungarian

Etymology

él +

Pronunciation

  • IPA(key): [ˈeːløː]
  • (file)
  • Hyphenation: élő

Adjective

élő (not comparable)

  1. living, alive, live
  2. (of a broadcast) live

Declension

Inflection (stem in long/high vowel, front rounded harmony)
singular plural
nominative élő élők
accusative élőt élőket
dative élőnek élőknek
instrumental élővel élőkkel
causal-final élőért élőkért
translative élővé élőkké
terminative élőig élőkig
essive-formal élőként élőkként
essive-modal
inessive élőben élőkben
superessive élőn élőkön
adessive élőnél élőknél
illative élőbe élőkbe
sublative élőre élőkre
allative élőhöz élőkhöz
elative élőből élőkből
delative élőről élőkről
ablative élőtől élőktől

Derived terms

Noun

élő (plural élők)

  1. living (person)

Declension

Inflection (stem in long/high vowel, front rounded harmony)
singular plural
nominative élő élők
accusative élőt élőket
dative élőnek élőknek
instrumental élővel élőkkel
causal-final élőért élőkért
translative élővé élőkké
terminative élőig élőkig
essive-formal élőként élőkként
essive-modal
inessive élőben élőkben
superessive élőn élőkön
adessive élőnél élőknél
illative élőbe élőkbe
sublative élőre élőkre
allative élőhöz élőkhöz
elative élőből élőkből
delative élőről élőkről
ablative élőtől élőktől

Verb

élő

  1. present participle of él
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.