élelmiszer

Hungarian

Etymology

élelmi + szer, from élelem (food) + -i (adjective-forming suffix)

Pronunciation

  • IPA(key): [ˈeːlɛlmisɛr]
  • Hyphenation: élel‧mi‧szer

Noun

élelmiszer (plural élelmiszerek)

  1. food, foodstuff (any substance consumed by living organisms to sustain life)
    Synonym: étel

Declension

Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
singular plural
nominative élelmiszer élelmiszerek
accusative élelmiszert élelmiszereket
dative élelmiszernek élelmiszereknek
instrumental élelmiszerrel élelmiszerekkel
causal-final élelmiszerért élelmiszerekért
translative élelmiszerré élelmiszerekké
terminative élelmiszerig élelmiszerekig
essive-formal élelmiszerként élelmiszerekként
essive-modal
inessive élelmiszerben élelmiszerekben
superessive élelmiszeren élelmiszereken
adessive élelmiszernél élelmiszereknél
illative élelmiszerbe élelmiszerekbe
sublative élelmiszerre élelmiszerekre
allative élelmiszerhez élelmiszerekhez
elative élelmiszerből élelmiszerekből
delative élelmiszerről élelmiszerekről
ablative élelmiszertől élelmiszerektől
Possessive forms of élelmiszer
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. élelmiszerem élelmiszereim
2nd person sing. élelmiszered élelmiszereid
3rd person sing. élelmiszere élelmiszerei
1st person plural élelmiszerünk élelmiszereink
2nd person plural élelmiszeretek élelmiszereitek
3rd person plural élelmiszerük élelmiszereik

Derived terms

This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.