ágazik

Hungarian

Etymology

ág (“branch”) +‎ -azik (“verb-forming suffix”)

Pronunciation
  • IPA(key): [ˈaːɡɒzik]
  • Hyphenation: ága‧zik

Verb

ágazik

  1. (intransitive) to branch, fork (to divide into two or more branches)

Conjugation
conjugation of ágazik
Infinitive ágazni
Past participle ágazott
Present participle ágazó
Future participle -
Adverbial participle ágazva
Potential ágazhat
1st person sg 2nd person sg informal 3rd person sg,
2nd person sg formal		 1st person pl 2nd person pl informal 3rd person pl,
2nd person pl formal
Indicative mood Present Indefinite ágazok ágazol ágazik ágazunk ágaztok ágaznak
Definite intransitive verb, definite forms are not used
Past Indefinite ágaztam ágaztál ágazott ágaztunk ágaztatok ágaztak
Definite -
Conditional mood Present Indefinite ágaznék ágaznál ágazna ágaznánk ágaznátok ágaznának
Definite -
Subjunctive mood Present Indefinite ágazzak ágazz
or
ágazzál		 ágazzon ágazzunk ágazzatok ágazzanak
Definite -
Conjugated infinitive ágaznom ágaznod ágaznia ágaznunk ágaznotok ágazniuk

Derived terms

(With verbal prefixes):

  • beágazik
  • elágazik
  • kettéágazik
  • kiágazik
  • leágazik
  • szerteágazik
  • szétágazik
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.