vadít

See also: vadit

Hungarian

Etymology

vad +‎ -ít

Pronunciation
  • IPA(key): [ˈvɒdiːt]
  • Hyphenation: va‧dít

Verb

vadít

  1. (transitive) to infuriate, madden, to make someone wild

Conjugation
conjugation of vadít
Infinitive vadítani
Past participle vadított
Present participle vadító
Future participle vadítandó
Adverbial participle vadítva
Potential vadíthat
1st person sg 2nd person sg informal 3rd person sg,
2nd person sg formal		 1st person pl 2nd person pl informal 3rd person pl,
2nd person pl formal
Indicative mood Present Indefinite vadítok vadítasz vadít vadítunk vadítotok vadítanak
Definite vadítom
én téged/titeket
vadítalak		 vadítod vadítja vadítjuk vadítjátok vadítják
Past Indefinite vadítottam vadítottál vadított vadítottunk vadítottatok vadítottak
Definite vadítottam
én téged/titeket
vadítottalak		 vadítottad vadította vadítottuk vadítottátok vadították
Conditional mood Present Indefinite vadítanék vadítanál vadítana vadítanánk vadítanátok vadítanának
Definite vadítanám
én téged/titeket
vadítanálak		 vadítanád vadítaná vadítanánk vadítanátok vadítanák
Subjunctive mood Present Indefinite vadítsak vadíts
or
vadítsál		 vadítson vadítsunk vadítsatok vadítsanak
Definite vadítsam
én téged/titeket
vadítsalak		 vadítsd
or
vadítsad		 vadítsa vadítsuk vadítsátok vadítsák
Conjugated infinitive vadítanom vadítanod vadítania vadítanunk vadítanotok vadítaniuk

Derived terms
  • vadítás

(With verbal prefixes):

  • elvadít
  • megvadít
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.