tétovázik

Hungarian

Etymology

tétova +‎ -zik[1]

Pronunciation
  • IPA(key): [ˈteːtovaːzik]
  • Hyphenation: té‧to‧vá‧zik

Verb

tétovázik

  1. (intransitive) to hesitate

Conjugation
conjugation of tétovázik
Infinitive tétovázni
Past participle tétovázott
Present participle tétovázó
Future participle -
Adverbial participle tétovázva
Potential tétovázhat
1st person sg 2nd person sg informal 3rd person sg,
2nd person sg formal		 1st person pl 2nd person pl informal 3rd person pl,
2nd person pl formal
Indicative mood Present Indefinite tétovázom
or
tétovázok		 tétovázol tétovázik tétovázunk tétováztok tétováznak
Definite intransitive verb, definite forms are not used
Past Indefinite tétováztam tétováztál tétovázott tétováztunk tétováztatok tétováztak
Definite -
Conditional mood Present Indefinite tétováznék tétováznál tétovázna tétováznánk tétováznátok tétováznának
Definite -
Subjunctive mood Present Indefinite tétovázzak tétovázz
or
tétovázzál		 tétovázzon tétovázzunk tétovázzatok tétovázzanak
Definite -
Conjugated infinitive tétováznom tétováznod tétováznia tétováznunk tétováznotok tétovázniuk

Derived terms
  • tétovázás

References
  1. Zaicz, Gábor. Etimológiai szótár: Magyar szavak és toldalékok eredete (’Dictionary of Etymology: The origin of Hungarian words and affixes’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2006, →ISBN
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.