támasz

Hungarian

Etymology

From an otherwise unattested stem of unknown origin + -asz (noun-forming suffix). Cognates include támad, támolyog, támaszt, támaszkodik, támogat.[1]

Pronunciation

  • IPA(key): [ˈtaːmɒs]
  • Hyphenation: tá‧masz

Noun

támasz (plural támaszok)

  1. support

Declension

Inflection (stem in -o-, back harmony)
singular plural
nominative támasz támaszok
accusative támaszt támaszokat
dative támasznak támaszoknak
instrumental támasszal támaszokkal
causal-final támaszért támaszokért
translative támasszá támaszokká
terminative támaszig támaszokig
essive-formal támaszként támaszokként
essive-modal
inessive támaszban támaszokban
superessive támaszon támaszokon
adessive támasznál támaszoknál
illative támaszba támaszokba
sublative támaszra támaszokra
allative támaszhoz támaszokhoz
elative támaszból támaszokból
delative támaszról támaszokról
ablative támasztól támaszoktól
Possessive forms of támasz
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. támaszom támaszaim
2nd person sing. támaszod támaszaid
3rd person sing. támasza támaszai
1st person plural támaszunk támaszaink
2nd person plural támaszotok támaszaitok
3rd person plural támaszuk támaszaik

Derived terms

References

  1. Zaicz, Gábor. Etimológiai szótár: Magyar szavak és toldalékok eredete (’Dictionary of Etymology: The origin of Hungarian words and affixes’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2006, →ISBN
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.