temetés

Hungarian

Etymology

temet (“to bury”) +‎ -és (noun-forming suffix)

Pronunciation
  • IPA(key): [ˈtɛmɛteːʃ]
  • Audio(file)
  • Hyphenation: te‧me‧tés

Noun

temetés (plural temetések)

  1. funeral (a ceremony to honour and remember a deceased person)
  2. burial, interment (the act of burying)

Declension
Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
singular plural
nominative temetés temetések
accusative temetést temetéseket
dative temetésnek temetéseknek
instrumental temetéssel temetésekkel
causal-final temetésért temetésekért
translative temetéssé temetésekké
terminative temetésig temetésekig
essive-formal temetésként temetésekként
essive-modal — —
inessive temetésben temetésekben
superessive temetésen temetéseken
adessive temetésnél temetéseknél
illative temetésbe temetésekbe
sublative temetésre temetésekre
allative temetéshez temetésekhez
elative temetésből temetésekből
delative temetésről temetésekről
ablative temetéstől temetésektől
Possessive forms of temetés
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. temetésem temetéseim
2nd person sing. temetésed temetéseid
3rd person sing. temetése temetései
1st person plural temetésünk temetéseink
2nd person plural temetésetek temetéseitek
3rd person plural temetésük temetéseik

Synonyms
  • (funeral): búcsúztatás, gyászszertartás, temetség (archaic), végtisztesség
  • (burial): elföldelés, elhantolás, sírbatétel

Derived terms

Further reading
  • temetés in Bárczi, Géza and László Országh: A magyar nyelv értelmező szótára (’The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962.
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.