temet

Hungarian

Etymology

From the tem variant of the verb töm +‎ -et (“causative suffix”).[1]

Pronunciation
  • IPA(key): [ˈtɛmɛt]
  • Hyphenation: te‧met

Verb

temet

  1. (transitive) to bury, inter (a dead body or some object)

Conjugation
conjugation of temet
Infinitive temetni
Past participle temetett
Present participle temető
Future participle temetendő
Adverbial participle temetve
Potential temethet
1st person sg 2nd person sg informal 3rd person sg,
2nd person sg formal		 1st person pl 2nd person pl informal 3rd person pl,
2nd person pl formal
Indicative mood Present Indefinite temetek temetsz temet temetünk temettek temetnek
Definite temetem
én téged/titeket
temetlek		 temeted temeti temetjük temetitek temetik
Past Indefinite temettem temettél temetett temettünk temettetek temettek
Definite temettem
én téged/titeket
temettelek		 temetted temette temettük temettétek temették
Conditional mood Present Indefinite temetnék temetnél temetne temetnénk temetnétek temetnének
Definite temetném
én téged/titeket
temetnélek		 temetnéd temetné temetnénk temetnétek temetnék
Subjunctive mood Present Indefinite temessek temess
or
temessél		 temessen temessünk temessetek temessenek
Definite temessem
én téged/titeket
temesselek		 temesd
or
temessed		 temesse temessük temessétek temessék
Conjugated infinitive temetnem temetned temetnie temetnünk temetnetek temetniük

Derived terms

(With verbal prefixes):

  • betemet
  • beletemet
  • eltemet
  • újratemet

References
  1. Zaicz, Gábor. Etimológiai szótár: Magyar szavak és toldalékok eredete (’Dictionary of Etymology: The origin of Hungarian words and affixes’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2006, →ISBN

Latin

Etymology

te +‎ -met

Pronoun

temet

  1. yourself
    • "temet nosce" (know thyself)

See also
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.