sült

See also: sult, suelt, and Sult

Hungarian

Etymology

sül + -t

Pronunciation

  • IPA(key): [ˈʃylt]
  • Hyphenation: sült

Adjective

sült (comparative sültebb, superlative legsültebb)

  1. baked

Declension

Inflection (stem in -e-, front rounded harmony)
singular plural
nominative sült sültek
accusative sültet sülteket
dative sültnek sülteknek
instrumental sülttel sültekkel
causal-final sültért sültekért
translative sültté sültekké
terminative sültig sültekig
essive-formal sültként sültekként
essive-modal
inessive sültben sültekben
superessive sültön sülteken
adessive sültnél sülteknél
illative sültbe sültekbe
sublative sültre sültekre
allative sülthöz sültekhez
elative sültből sültekből
delative sültről sültekről
ablative sülttől sültektől

Noun

sült (plural sültek)

  1. roast, fried meat

Declension

Inflection (stem in -e-, front rounded harmony)
singular plural
nominative sült sültek
accusative sültet sülteket
dative sültnek sülteknek
instrumental sülttel sültekkel
causal-final sültért sültekért
translative sültté sültekké
terminative sültig sültekig
essive-formal sültként sültekként
essive-modal
inessive sültben sültekben
superessive sültön sülteken
adessive sültnél sülteknél
illative sültbe sültekbe
sublative sültre sültekre
allative sülthöz sültekhez
elative sültből sültekből
delative sültről sültekről
ablative sülttől sültektől
Possessive forms of sült
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. sültem sültjeim
2nd person sing. sülted sültjeid
3rd person sing. sültje sültjei
1st person plural sültünk sültjeink
2nd person plural sültetek sültjeitek
3rd person plural sültjük sültjeik

Derived terms

Verb

sült

  1. third-person singular indicative past indefinite of sül
  2. past participle of sül
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.