sérül

Hungarian

Etymology

[1474] From the *sér- root of the old Hungarian sérik (“to get hurt, to ache”) +‎ -ül (“reflexive verb-forming suffix”).[1]

Pronunciation
  • IPA(key): [ˈʃeːryl]
  • Hyphenation: sé‧rül

Verb

sérül

  1. (intransitive) to become injured, get hurt

Conjugation
conjugation of sérül
Infinitive sérülni
Past participle sérült
Present participle sérülő
Future participle -
Adverbial participle sérülve
Potential sérülhet
1st person sg 2nd person sg informal 3rd person sg,
2nd person sg formal		 1st person pl 2nd person pl informal 3rd person pl,
2nd person pl formal
Indicative mood Present Indefinite sérülök sérülsz sérül sérülünk sérültök sérülnek
Definite intransitive verb, definite forms are not used
Past Indefinite sérültem sérültél sérült sérültünk sérültetek sérültek
Definite -
Conditional mood Present Indefinite sérülnék sérülnél sérülne sérülnénk sérülnétek sérülnének
Definite -
Subjunctive mood Present Indefinite sérüljek sérülj
or
sérüljél		 sérüljön sérüljünk sérüljetek sérüljenek
Definite -
Conjugated infinitive sérülnöm sérülnöd sérülnie sérülnünk sérülnötök sérülniük

Derived terms

(With verbal prefixes):

References
  1. Zaicz, Gábor. Etimológiai szótár: Magyar szavak és toldalékok eredete (’Dictionary of Etymology: The origin of Hungarian words and affixes’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2006, →ISBN
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.