spriccel

Hungarian

From Bavarian spritzen + -el (verb-forming suffix). First attested in 1896. [1]

spriccel

(transitive) to squirt, spurt, splash, spray, jet
(intransitive) to spurt (to flow from a narrow opening) (from something -ból/-ből)

conjugation of spriccel

			1st person sg	2nd person sg informal	3rd person sg, 2nd person sg formal	1st person pl	2nd person pl informal	3rd person pl, 2nd person pl formal
Infinitive			spriccelni
Past participle			spriccelt
Present participle			spriccelő
Future participle			spriccelendő
Adverbial participle			spriccelve
Potential			spriccelhet
Indicative mood	Present	Indefinite	spriccelek	spriccelsz	spriccel	spriccelünk	spricceltek	spriccelnek
	Present	Definite	spriccelem én téged/titeket spriccellek	spricceled	spricceli	spricceljük	spriccelitek	spriccelik
	Past	Indefinite	spricceltem	spricceltél	spriccelt	spricceltünk	spricceltetek	spricceltek
	Past	Definite	spricceltem én téged/titeket spricceltelek	spriccelted	spriccelte	spricceltük	spricceltétek	spriccelték
Conditional mood	Present	Indefinite	spriccelnék	spriccelnél	spriccelne	spriccelnénk	spriccelnétek	spriccelnének
Conditional mood	Present	Definite	spriccelném én téged/titeket spriccelnélek	spriccelnéd	spriccelné	spriccelnénk	spriccelnétek	spriccelnék
Subjunctive mood	Present	Indefinite	spricceljek	spriccelj or spricceljél	spricceljen	spricceljünk	spricceljetek	spricceljenek
Subjunctive mood	Present	Definite	spricceljem én téged/titeket spricceljelek	spricceld or spricceljed	spriccelje	spricceljük	spricceljétek	spricceljék
Conjugated infinitive			spriccelnem	spriccelned	spriccelnie	spriccelnünk	spriccelnetek	spriccelniük

(With verbal prefixes):

Zaicz, Gábor. Etimológiai szótár: Magyar szavak és toldalékok eredete (’Dictionary of Etymology: The origin of Hungarian words and affixes’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2006, →ISBN

This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.