rész

Hungarian

Etymology

From Proto-Finno-Ugric *räćɜ (“piece, part”).[1][2]

Pronunciation
  • IPA(key): [ˈreːs]
  • Audio(file)

Noun

rész (plural részek)

  1. part, piece
  2. share
  3. section, region

Declension
Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
singular plural
nominative rész részek
accusative részt részeket
dative résznek részeknek
instrumental résszel részekkel
causal-final részért részekért
translative résszé részekké
terminative részig részekig
essive-formal részként részekként
essive-modal részül —
inessive részben részekben
superessive részen részeken
adessive résznél részeknél
illative részbe részekbe
sublative részre részekre
allative részhez részekhez
elative részből részekből
delative részről részekről
ablative résztől részektől
Possessive forms of rész
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. részem részeim
2nd person sing. részed részeid
3rd person sing. része részei
1st person plural részünk részeink
2nd person plural részetek részeitek
3rd person plural részük részeik

Derived terms
Compound words

References
  1. Entry #854 in Uralonet, online Uralic etymological database of the Research Institute for Linguistics, Hungarian Academy of Sciences.
  2. Zaicz, Gábor. Etimológiai szótár: Magyar szavak és toldalékok eredete (’Dictionary of Etymology: The origin of Hungarian words and affixes’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2006, →ISBN
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.