praktikus

Hungarian

Etymology

Borrowed from Latin practicus.[1] With -ikus ending.

Pronunciation

  • IPA(key): [ˈprɒktikuʃ]
  • Hyphenation: prak‧ti‧kus

Adjective

praktikus (comparative praktikusabb, superlative legpraktikusabb)

  1. practical

Declension

Inflection (stem in -a-, back harmony)
singular plural
nominative praktikus praktikusak
accusative praktikusat praktikusakat
dative praktikusnak praktikusaknak
instrumental praktikussal praktikusakkal
causal-final praktikusért praktikusakért
translative praktikussá praktikusakká
terminative praktikusig praktikusakig
essive-formal praktikusként praktikusakként
essive-modal
inessive praktikusban praktikusakban
superessive praktikuson praktikusakon
adessive praktikusnál praktikusaknál
illative praktikusba praktikusakba
sublative praktikusra praktikusakra
allative praktikushoz praktikusakhoz
elative praktikusból praktikusakból
delative praktikusról praktikusakról
ablative praktikustól praktikusaktól

See also

  • Appendix:Hungarian words ending in -ikus

References

  1. Tótfalusi, István. Idegenszó-tár: Idegen szavak értelmező és etimológiai szótára (A Storehouse of Foreign Words: an explanatory and etymological dictionary of foreign words’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2005. →ISBN
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.