osztó

Hungarian

Etymology

oszt +

Pronunciation

  • IPA(key): [ˈostoː]
  • Hyphenation: osz‧tó

Noun

osztó (plural osztók)

  1. (mathematics) divisor
  2. (card games) dealer

Declension

Inflection (stem in long/high vowel, back harmony)
singular plural
nominative osztó osztók
accusative osztót osztókat
dative osztónak osztóknak
instrumental osztóval osztókkal
causal-final osztóért osztókért
translative osztóvá osztókká
terminative osztóig osztókig
essive-formal osztóként osztókként
essive-modal
inessive osztóban osztókban
superessive osztón osztókon
adessive osztónál osztóknál
illative osztóba osztókba
sublative osztóra osztókra
allative osztóhoz osztókhoz
elative osztóból osztókból
delative osztóról osztókról
ablative osztótól osztóktól
Possessive forms of osztó
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. osztóm osztóim
2nd person sing. osztód osztóid
3rd person sing. osztója osztói
1st person plural osztónk osztóink
2nd person plural osztótok osztóitok
3rd person plural osztójuk osztóik

Verb

osztó

  1. present participle of oszt
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.