obskúrus

Hungarian

Etymology

From Latin obscurus, from ob- + *scūrus (“covered”).[1]

Pronunciation
  • IPA(key): [ˈopʃkuːruʃ]
  • Hyphenation: obs‧kú‧rus

Adjective

obskúrus (comparative obskúrusabb, superlative legobskúrusabb)

  1. (literary, derogatory, of a matter) obscure, dubious
    Synonyms: sötét, zavaros, kusza, gyanús, kétes
  2. (literary, derogatory, of a person) obscure, doubtful, suspicious (of questionable reputation)
    Synonyms: ismeretlen, kétes hírű, gyanús

Declension
Inflection (stem in -a-, back harmony)
singular plural
nominative obskúrus obskúrusak
accusative obskúrusat obskúrusakat
dative obskúrusnak obskúrusaknak
instrumental obskúrussal obskúrusakkal
causal-final obskúrusért obskúrusakért
translative obskúrussá obskúrusakká
terminative obskúrusig obskúrusakig
essive-formal obskúrusként obskúrusakként
essive-modal — —
inessive obskúrusban obskúrusakban
superessive obskúruson obskúrusakon
adessive obskúrusnál obskúrusaknál
illative obskúrusba obskúrusakba
sublative obskúrusra obskúrusakra
allative obskúrushoz obskúrusakhoz
elative obskúrusból obskúrusakból
delative obskúrusról obskúrusakról
ablative obskúrustól obskúrusaktól

References
  1. Tótfalusi, István. Idegenszó-tár: Idegen szavak értelmező és etimológiai szótára (A Storehouse of Foreign Words: an explanatory and etymological dictionary of foreign words’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2005. →ISBN

Further reading
  • obskúrus in Bárczi, Géza and László Országh: A magyar nyelv értelmező szótára (’The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962.
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.