mámor

See also: mamor

Hungarian

Etymology

Back-formation from mámoros, created during the Hungarian language reform which took place in the 18th–19th centuries.[1]

Pronunciation
  • IPA(key): [ˈmaːmor]
  • Hyphenation: má‧mor

Noun

mámor (plural mámorok)

  1. (formal, poetic) stupor, dizziness, daze
    • 1917, Árpád Tóth, Örök tavaszban járnék…, stanza 8, lines 1–2:
      Ó, jaj, jaj, édes ábránd, mézes bor, balga mámor, / Be keserű utánad az árva lélek íze, […]
    • 1924, Gyula Juhász, Borok, stanza 1, lines 1–4:
      Én ittam őket. Ifjúság borából / Késő szürettel ittam, ám mohón. / Éreztem, nem soká tart ez a mámor, / Csak amíg önfeledten álmodom.
  2. (euphemistic) drunkenness, tipsiness, intoxication
  3. (somewhat formal) rapture, ecstasy
    • 1899, Endre Ady, Szakíts, feledj!, stanza 1, lines 4–5:
      Úgy sem volt az szerelmi mámor, / Csak egy szeszély, mit szít a távol.
    • 1919, Gyula Juhász, Békét!, stanza 1:
      A jobb világról, boldogabb világról / Szavalsz, szavalsz, szent forradalmi mámor.
    győzelmi mámor — flush of victory

Declension
Inflection (stem in -o-, back harmony)
singular plural
nominative mámor mámorok
accusative mámort mámorokat
dative mámornak mámoroknak
instrumental mámorral mámorokkal
causal-final mámorért mámorokért
translative mámorrá mámorokká
terminative mámorig mámorokig
essive-formal mámorként mámorokként
essive-modal — —
inessive mámorban mámorokban
superessive mámoron mámorokon
adessive mámornál mámoroknál
illative mámorba mámorokba
sublative mámorra mámorokra
allative mámorhoz mámorokhoz
elative mámorból mámorokból
delative mámorról mámorokról
ablative mámortól mámoroktól
Possessive forms of mámor
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. mámorom mámoraim
2nd person sing. mámorod mámoraid
3rd person sing. mámora mámorai
1st person plural mámorunk mámoraink
2nd person plural mámorotok mámoraitok
3rd person plural mámoruk mámoraik

Synonyms
  • (stupor, dizziness): bódulat, bódultság, kábulat
  • (drunkenness, tipsiness): részegség, ittasság
  • (rapture, ecstasy): elragadottság, öröm, eksztázis

References
  1. Zaicz, Gábor. Etimológiai szótár: Magyar szavak és toldalékok eredete (’Dictionary of Etymology: The origin of Hungarian words and affixes’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2006, ISBN 963 7094 01 6
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.