minő

See also: mino, Mino, minó, minò, and Miño

Hungarian

Etymology

Shortened from the interrogative pronoun minemű (“what kind of”), from mi + nemű.[1]

Pronunciation
  • IPA(key): [ˈminøː]
  • Hyphenation: mi‧nő

Pronoun

minő

  1. (interrogative, archaic, poetic) what? what kind of?

Declension
Inflection (stem in long/high vowel, front rounded harmony)
singular plural
nominative minő minők
accusative minőt minőket
dative minőnek minőknek
instrumental minővel minőkkel
causal-final minőért minőkért
translative minővé minőkké
terminative minőig minőkig
essive-formal minőként minőkként
essive-modal — —
inessive minőben minőkben
superessive minőn minőkön
adessive minőnél minőknél
illative minőbe minőkbe
sublative minőre minőkre
allative minőhöz minőkhöz
elative minőből minőkből
delative minőről minőkről
ablative minőtől minőktől

Synonyms

Derived terms

References
  1. Eőry, Vilma. Értelmező szótár+ (’Explanatory Dictionary Plus’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2007. →ISBN
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.