megítélése

Hungarian

Etymology

megítélés + -e (possessive suffix)

Pronunciation

  • IPA(key): [ˈmɛɡiːteːleːʃɛ]
  • Hyphenation: meg‧íté‧lé‧se

Noun

megítélése

  1. third-person singular (single possession) possessive of megítélés

Declension

Inflection (stem in long/high vowel, front unrounded harmony)
singular plural
nominative megítélése
accusative megítélését
dative megítélésének
instrumental megítélésével
causal-final megítéléséért
translative megítélésévé
terminative megítéléséig
essive-formal megítéléseként
essive-modal megítéléséül
inessive megítélésében
superessive megítélésén
adessive megítélésénél
illative megítélésébe
sublative megítélésére
allative megítéléséhez
elative megítéléséből
delative megítéléséről
ablative megítélésétől
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.