megszakít

Hungarian

Etymology

meg- +‎ szakít

Pronunciation
  • IPA(key): [ˈmɛksɒkiːt]
  • Hyphenation: meg‧sza‧kít

Verb

megszakít

  1. (transitive) to interrupt, to break, to break off, to disconnect, to break with

Conjugation
conjugation of megszakít
Infinitive megszakítani
Past participle megszakított
Present participle megszakító
Future participle megszakítandó
Adverbial participle megszakítva
Potential megszakíthat
1st person sg 2nd person sg informal 3rd person sg,
2nd person sg formal		 1st person pl 2nd person pl informal 3rd person pl,
2nd person pl formal
Indicative mood Present Indefinite megszakítok megszakítasz megszakít megszakítunk megszakítotok megszakítanak
Definite megszakítom
én téged/titeket
megszakítalak		 megszakítod megszakítja megszakítjuk megszakítjátok megszakítják
Past Indefinite megszakítottam megszakítottál megszakított megszakítottunk megszakítottatok megszakítottak
Definite megszakítottam
én téged/titeket
megszakítottalak		 megszakítottad megszakította megszakítottuk megszakítottátok megszakították
Conditional mood Present Indefinite megszakítanék megszakítanál megszakítana megszakítanánk megszakítanátok megszakítanának
Definite megszakítanám
én téged/titeket
megszakítanálak		 megszakítanád megszakítaná megszakítanánk megszakítanátok megszakítanák
Subjunctive mood Present Indefinite megszakítsak megszakíts
or
megszakítsál		 megszakítson megszakítsunk megszakítsatok megszakítsanak
Definite megszakítsam
én téged/titeket
megszakítsalak		 megszakítsd
or
megszakítsad		 megszakítsa megszakítsuk megszakítsátok megszakítsák
Conjugated infinitive megszakítanom megszakítanod megszakítania megszakítanunk megszakítanotok megszakítaniuk

Derived terms
  • megszakítás
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.