levente

See also: Levente

Hungarian

Etymology

Loanword. Compare Ottoman Turkish levent, levend (“volunteer sailor”).

Pronunciation
  • IPA(key): [ˈlɛvɛntɛ]
  • Audio(file)
  • Hyphenation: le‧ven‧te

Noun

levente (plural leventék)

  1. (in the Middle Ages) knight

Declension
Inflection (stem in long/high vowel, front unrounded harmony)
singular plural
nominative levente leventék
accusative leventét leventéket
dative leventének leventéknek
instrumental leventével leventékkel
causal-final leventéért leventékért
translative leventévé leventékké
terminative leventéig leventékig
essive-formal leventeként leventékként
essive-modal — —
inessive leventében leventékben
superessive leventén leventéken
adessive leventénél leventéknél
illative leventébe leventékbe
sublative leventére leventékre
allative leventéhez leventékhez
elative leventéből leventékből
delative leventéről leventékről
ablative leventétől leventéktől
Possessive forms of levente
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. leventém leventéim
2nd person sing. leventéd leventéid
3rd person sing. leventéje leventéi
1st person plural leventénk leventéink
2nd person plural leventétek leventéitek
3rd person plural leventéjük leventéik
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.