küld

See also: kuld

Hungarian

Etymology

From an unattested stem of unknown origin + -d (frequentative suffix).[1]

Pronunciation

  • IPA(key): [ˈkyld]
  • (file)
  • Hyphenation: küld

Verb

küld

  1. (transitive) to send (to make something go somewhere)

Conjugation

Derived terms

(With verbal prefixes):

  • aláküld
  • átküld
  • beküld
  • egybeküld
  • elküld
  • előküld
  • felküld
  • fölküld
  • félreküld
  • hátraküld
  • hazaküld
  • helyreküld
  • ideküld
  • keresztülküld
  • kiküld
  • körülküld
  • közéküld
  • különküld
  • leküld
  • megküld
  • melléküld
  • nekiküld
  • odaküld
  • ráküld
  • széjjelküld
  • szembeküld
  • szerteküld
  • szétküld
  • teleküld
  • tovaküld
  • továbbküld
  • túlküld
  • újraküld
  • utánaküld
  • végigküld
  • visszaküld

References

  1. Zaicz, Gábor. Etimológiai szótár: Magyar szavak és toldalékok eredete (’Dictionary of Etymology: The origin of Hungarian words and affixes’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2006, →ISBN
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.