kúszik

Hungarian

Etymology

From a stem of unknown origin + -ik.[1]

Pronunciation
  • IPA(key): [ˈkuːsik]
  • Hyphenation: kú‧szik

Verb

kúszik

  1. (intransitive) to creep, crawl

Conjugation
conjugation of kúszik
Infinitive kúszni
Past participle kúszott
Present participle kúszó
Future participle -
Adverbial participle kúszva
Potential kúszhat
1st person sg 2nd person sg informal 3rd person sg,
2nd person sg formal		 1st person pl 2nd person pl informal 3rd person pl,
2nd person pl formal
Indicative mood Present Indefinite kúszom
or
kúszok		 kúszol kúszik kúszunk kúsztok kúsznak
Definite intransitive verb, definite forms are not used
Past Indefinite kúsztam kúsztál kúszott kúsztunk kúsztatok kúsztak
Definite -
Conditional mood Present Indefinite kúsznék kúsznál kúszna kúsznánk kúsznátok kúsznának
Definite -
Subjunctive mood Present Indefinite kússzak kússz
or
kússzál		 kússzon kússzunk kússzatok kússzanak
Definite -
Conjugated infinitive kúsznom kúsznod kúsznia kúsznunk kúsznotok kúszniuk

Derived terms
  • kúszás
  • kúszó

(With verbal prefixes):

  • átkúszik
  • bekúszik
  • felkúszik
  • lekúszik
  • odakúszik
  • végigkúszik
  • visszakúszik

References
  1. Zaicz, Gábor. Etimológiai szótár: Magyar szavak és toldalékok eredete (’Dictionary of Etymology: The origin of Hungarian words and affixes’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2006, →ISBN

Further reading
  • kúszik in Bárczi, Géza and László Országh: A magyar nyelv értelmező szótára (’The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962.
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.