kötelessége

Hungarian

Etymology

kötelesség + -e (possessive suffix)

Pronunciation

  • IPA(key): [ˈkøtɛlɛʃːeːɡɛ]
  • Hyphenation: kö‧te‧les‧sé‧ge

Noun

kötelessége

  1. third-person singular (single possession) possessive of kötelesség

Declension

Inflection (stem in long/high vowel, front unrounded harmony)
singular plural
nominative kötelessége
accusative kötelességét
dative kötelességének
instrumental kötelességével
causal-final kötelességéért
translative kötelességévé
terminative kötelességéig
essive-formal kötelességeként
essive-modal kötelességéül
inessive kötelességében
superessive kötelességén
adessive kötelességénél
illative kötelességébe
sublative kötelességére
allative kötelességéhez
elative kötelességéből
delative kötelességéről
ablative kötelességétől
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.