kéreg

Hungarian

Etymology

From Old Hungarian kér (“bark”) + -g (“noun-forming suffix”), from Proto-Finno-Ugric *keri or *kerä[1][2]. Cognates include Northern Sami garra (“shell, crust”), Meadow Mari кӱр (kür, “bark”), and Northern Mansi kēr (kēr, “shell, bark, crust”).[3]

Pronunciation
  • IPA(key): [ˈkeːrɛɡ]
  • Hyphenation: ké‧reg

Noun

kéreg (plural kérgek)

  1. bark, rind (trees)
  2. cortex (plants, brain)

Declension
Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
singular plural
nominative kéreg kérgek
accusative kérget kérgeket
dative kéregnek kérgeknek
instrumental kéreggel kérgekkel
causal-final kéregért kérgekért
translative kéreggé kérgekké
terminative kéregig kérgekig
essive-formal kéregként kérgekként
essive-modal — —
inessive kéregben kérgekben
superessive kérgen kérgeken
adessive kéregnél kérgeknél
illative kéregbe kérgekbe
sublative kéregre kérgekre
allative kéreghez kérgekhez
elative kéregből kérgekből
delative kéregről kérgekről
ablative kéregtől kérgektől
Possessive forms of kéreg
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. kérgem kérgeim
2nd person sing. kérged kérgeid
3rd person sing. kérge kérgei
1st person plural kérgünk kérgeink
2nd person plural kérgetek kérgeitek
3rd person plural kérgük kérgeik

Derived terms

References
  1. Entry #287 in Uralonet, online Uralic etymological database of the Research Institute for Linguistics, Hungarian Academy of Sciences.
  2. Zaicz, Gábor. Etimológiai szótár: Magyar szavak és toldalékok eredete (’Dictionary of Etymology: The origin of Hungarian words and affixes’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2006, →ISBN
  3. Álgu etymological database, entry #41512 (language: Hungarian, word: kér, kérëg)
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.