klimax

Hungarian

Etymology

From scientific Latin climax, from Ancient Greek κλῖμαξ (klîmax, ladder, staircase, [rhetorical] climax), from κλίνω (klínō, I lean, slant).[1]

Pronunciation

  • IPA(key): [ˈklimɒks]
  • Hyphenation: kli‧max

Noun

klimax (plural klimaxok)

  1. climax (a rhetorical device)
  2. menopause

Declension

Inflection (stem in -o-, back harmony)
singular plural
nominative klimax klimaxok
accusative klimaxot klimaxokat
dative klimaxnak klimaxoknak
instrumental klimaxszal klimaxokkal
causal-final klimaxért klimaxokért
translative klimaxszá klimaxokká
terminative klimaxig klimaxokig
essive-formal klimaxként klimaxokként
essive-modal
inessive klimaxban klimaxokban
superessive klimaxon klimaxokon
adessive klimaxnál klimaxoknál
illative klimaxba klimaxokba
sublative klimaxra klimaxokra
allative klimaxhoz klimaxokhoz
elative klimaxból klimaxokból
delative klimaxról klimaxokról
ablative klimaxtól klimaxoktól
Possessive forms of klimax
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. klimaxom klimaxaim
2nd person sing. klimaxod klimaxaid
3rd person sing. klimaxa klimaxai
1st person plural klimaxunk klimaxaink
2nd person plural klimaxotok klimaxaitok
3rd person plural klimaxuk klimaxaik

References

  1. Tótfalusi, István. Idegenszó-tár: Idegen szavak értelmező és etimológiai szótára (A Storehouse of Foreign Words: an explanatory and etymological dictionary of foreign words’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2005. →ISBN
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.