keresztcsont

Hungarian
keresztcsont (shown in red)

Etymology

kereszt (“cross”) +‎ csont (“bone”)

Pronunciation
  • IPA(key): [ˈkɛrɛstt͡ʃont]
  • Hyphenation: ke‧reszt‧csont

Noun

keresztcsont (plural keresztcsontok)

  1. (anatomy) sacrum (a large triangular bone located at the base of the spine between the two hipbones of pelvis and formed from fused vertebrae)

Declension
Inflection (stem in -o-, back harmony)
singular plural
nominative keresztcsont keresztcsontok
accusative keresztcsontot keresztcsontokat
dative keresztcsontnak keresztcsontoknak
instrumental keresztcsonttal keresztcsontokkal
causal-final keresztcsontért keresztcsontokért
translative keresztcsonttá keresztcsontokká
terminative keresztcsontig keresztcsontokig
essive-formal keresztcsontként keresztcsontokként
essive-modal — —
inessive keresztcsontban keresztcsontokban
superessive keresztcsonton keresztcsontokon
adessive keresztcsontnál keresztcsontoknál
illative keresztcsontba keresztcsontokba
sublative keresztcsontra keresztcsontokra
allative keresztcsonthoz keresztcsontokhoz
elative keresztcsontból keresztcsontokból
delative keresztcsontról keresztcsontokról
ablative keresztcsonttól keresztcsontoktól
Possessive forms of keresztcsont
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. keresztcsontom keresztcsontjaim
2nd person sing. keresztcsontod keresztcsontjaid
3rd person sing. keresztcsontja keresztcsontjai
1st person plural keresztcsontunk keresztcsontjaink
2nd person plural keresztcsontotok keresztcsontjaitok
3rd person plural keresztcsontjuk keresztcsontjaik
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.