kereszt

Hungarian

Etymology

Borrowed from either a South Slavic language or from Russian крест (krest). Compare Serbo-Croatian krst (“cross”) and Bulgarian кръст (krǎst).[1]

Pronunciation
  • IPA(key): [ˈkɛrɛst]
  • Audio(file)
  • Hyphenation: ke‧reszt

Noun

kereszt (plural keresztek)

  1. cross
  2. (typography) dagger (the text character †, used for footnotes and to signify death)
  3. (religion) crucifix (on which Jesus died)

Declension
Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
singular plural
nominative kereszt keresztek
accusative keresztet kereszteket
dative keresztnek kereszteknek
instrumental kereszttel keresztekkel
causal-final keresztért keresztekért
translative keresztté keresztekké
terminative keresztig keresztekig
essive-formal keresztként keresztekként
essive-modal — —
inessive keresztben keresztekben
superessive kereszten kereszteken
adessive keresztnél kereszteknél
illative keresztbe keresztekbe
sublative keresztre keresztekre
allative kereszthez keresztekhez
elative keresztből keresztekből
delative keresztről keresztekről
ablative kereszttől keresztektől
Possessive forms of kereszt
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. keresztem keresztjeim
2nd person sing. kereszted keresztjeid
3rd person sing. keresztje keresztjei
1st person plural keresztünk keresztjeink
2nd person plural keresztetek keresztjeitek
3rd person plural keresztjük keresztjeik

Derived terms
Compound words
Expressions

References
  1. Zaicz, Gábor. Etimológiai szótár: Magyar szavak és toldalékok eredete (’Dictionary of Etymology: The origin of Hungarian words and affixes’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2006, →ISBN
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.