irreális

See also: irrealis

Hungarian

Etymology

From Medieval Latin irrealis, from in- (“not”) + realis (“actual; existing”).[1] With -ális ending.

Pronunciation
  • IPA(key): [ˈirːɛaːliʃ]
  • Hyphenation: ir‧re‧á‧lis

Adjective

irreális (comparative irreálisabb, superlative legirreálisabb)

  1. unreal, unrealistic

Declension
Inflection of irreális
singular plural
nominative irreális irreálisak
accusative irreálisat
irreálist		 irreálisakat
dative irreálisnak irreálisaknak
instrumental irreálissal irreálisakkal
causal-final irreálisért irreálisakért
translative irreálissá irreálisakká
terminative irreálisig irreálisakig
essive-formal irreálisként irreálisakként
essive-modal — —
inessive irreálisban irreálisakban
superessive irreálison irreálisakon
adessive irreálisnál irreálisaknál
illative irreálisba irreálisakba
sublative irreálisra irreálisakra
allative irreálishoz irreálisakhoz
elative irreálisból irreálisakból
delative irreálisról irreálisakról
ablative irreálistól irreálisaktól

Derived terms
  • irreálisan

References
  1. Tótfalusi, István. Idegenszó-tár: Idegen szavak értelmező és etimológiai szótára (A Storehouse of Foreign Words: an explanatory and etymological dictionary of foreign words’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2005. ISBN 963 7094 20 2
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.