idétlenkedés

Hungarian

Etymology

idétlenkedik +‎ -és

Pronunciation
  • IPA(key): [ˈideːtlɛŋkɛdeːʃ]
  • Hyphenation: idét‧len‧ke‧dés

Noun

idétlenkedés

  1. (derogatory) playing the fool, foolishness
    • 1972, Tamás Bárány, Fényes rokonság
      Az éneke nyávogás, a tánca ugra-bugrálás, a mókái: idétlenkedés. Csak ültek, azt mondja apád, sápadtan a páholy sötétjében, és nem mertek egymásra nézni. Előadás után pedig gyorsan szedelőzködtek és hazasiettek.

Declension
Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
singular plural
nominative idétlenkedés idétlenkedések
accusative idétlenkedést idétlenkedéseket
dative idétlenkedésnek idétlenkedéseknek
instrumental idétlenkedéssel idétlenkedésekkel
causal-final idétlenkedésért idétlenkedésekért
translative idétlenkedéssé idétlenkedésekké
terminative idétlenkedésig idétlenkedésekig
essive-formal idétlenkedésként idétlenkedésekként
essive-modal — —
inessive idétlenkedésben idétlenkedésekben
superessive idétlenkedésen idétlenkedéseken
adessive idétlenkedésnél idétlenkedéseknél
illative idétlenkedésbe idétlenkedésekbe
sublative idétlenkedésre idétlenkedésekre
allative idétlenkedéshez idétlenkedésekhez
elative idétlenkedésből idétlenkedésekből
delative idétlenkedésről idétlenkedésekről
ablative idétlenkedéstől idétlenkedésektől
Possessive forms of idétlenkedés
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. idétlenkedésem idétlenkedéseim
2nd person sing. idétlenkedésed idétlenkedéseid
3rd person sing. idétlenkedése idétlenkedései
1st person plural idétlenkedésünk idétlenkedéseink
2nd person plural idétlenkedésetek idétlenkedéseitek
3rd person plural idétlenkedésük idétlenkedéseik
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.