heon
Hungarian
Etymology
From the he variant of the obsolete or dialectal hiu (“emptiness”) + -n.[1] Compare csupán (“only”), pusztán (“barely”).[1] First attested c. 1195.[1]
Pronunciation
- IPA(key): [ˈhɛon]
- Hyphenation: he‧on
Adverb
heon (not comparable)
- (obsolete) only, solely
- c. 1195, Halotti beszéd és könyörgés:
- Eſ mend paradiſumben uolov gimilcíctul munda nekí elnie. Heon tilutoa wt ig fa gimilcetvl.
- c. 1195, Halotti beszéd és könyörgés:
- Num heon muga nec. ge mend w foianec halalut evec.
- c. 1195, Halotti beszéd és könyörgés:
References
- Zaicz, Gábor. Etimológiai szótár: Magyar szavak és toldalékok eredete (’Dictionary of Etymology: The origin of Hungarian words and affixes’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2006, →ISBN
Middle English
References
- “hem, (pron.)” in MED Online, Ann Arbor, Mich.: University of Michigan, 2007, retrieved 12 June 2018.
This article is issued from
Wiktionary.
The text is licensed under Creative
Commons - Attribution - Sharealike.
Additional terms may apply for the media files.