hajlat

Hungarian

Etymology

hajol + -at[1]

Pronunciation

  • IPA(key): [ˈhɒjlɒt]
  • Hyphenation: haj‧lat

Noun

hajlat (plural hajlatok)

  1. bend, curve
  2. (anatomy) flexure (a curve or bend in a tubular organ)

Declension

Inflection (stem in -o-, back harmony)
singular plural
nominative hajlat hajlatok
accusative hajlatot hajlatokat
dative hajlatnak hajlatoknak
instrumental hajlattal hajlatokkal
causal-final hajlatért hajlatokért
translative hajlattá hajlatokká
terminative hajlatig hajlatokig
essive-formal hajlatként hajlatokként
essive-modal
inessive hajlatban hajlatokban
superessive hajlaton hajlatokon
adessive hajlatnál hajlatoknál
illative hajlatba hajlatokba
sublative hajlatra hajlatokra
allative hajlathoz hajlatokhoz
elative hajlatból hajlatokból
delative hajlatról hajlatokról
ablative hajlattól hajlatoktól
Possessive forms of hajlat
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. hajlatom hajlataim
2nd person sing. hajlatod hajlataid
3rd person sing. hajlata hajlatai
1st person plural hajlatunk hajlataink
2nd person plural hajlatotok hajlataitok
3rd person plural hajlatuk hajlataik

Derived terms

References

  1. Zaicz, Gábor. Etimológiai szótár: Magyar szavak és toldalékok eredete (’Dictionary of Etymology: The origin of Hungarian words and affixes’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2006, →ISBN
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.