fájin

Hungarian

Alternative forms

Etymology

Borrowed from German.[1]

Pronunciation
  • IPA(key): [ˈfaːjin]
  • Hyphenation: fá‧jin

Adjective

fájin (comparative fájinabb, superlative legfájinabb)

  1. (folksy, colloquial, slightly humorous) fine
    Synonyms: kiváló, finom, nagyszerű

Declension
Inflection (stem in -o-, back harmony)
singular plural
nominative fájin fájinok
accusative fájint fájinokat
dative fájinnak fájinoknak
instrumental fájinnal fájinokkal
causal-final fájinért fájinokért
translative fájinná fájinokká
terminative fájinig fájinokig
essive-formal fájinként fájinokként
essive-modal fájinul —
inessive fájinban fájinokban
superessive fájinon fájinokon
adessive fájinnál fájinoknál
illative fájinba fájinokba
sublative fájinra fájinokra
allative fájinhoz fájinokhoz
elative fájinból fájinokból
delative fájinról fájinokról
ablative fájintól fájinoktól

Derived terms
  • fájintos

References
  1. Zaicz, Gábor. Etimológiai szótár: Magyar szavak és toldalékok eredete (’Dictionary of Etymology: The origin of Hungarian words and affixes’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2006, →ISBN

Further reading
  • fájin in Bárczi, Géza and László Országh: A magyar nyelv értelmező szótára (’The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962.
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.