fosztóképző

Hungarian

Etymology

fosztó (“depriving”) +‎ képző (“suffix”)

Pronunciation
  • IPA(key): [ˈfostoːkeːbzøː]
  • Hyphenation: fosz‧tó‧kép‧ző

Noun

fosztóképző (plural fosztóképzők)

  1. privative suffix (a suffix indicating the absence of something, e.g. -talan/-telen, -tlan/-tlen)

Declension
Inflection (stem in long/high vowel, front rounded harmony)
singular plural
nominative fosztóképző fosztóképzők
accusative fosztóképzőt fosztóképzőket
dative fosztóképzőnek fosztóképzőknek
instrumental fosztóképzővel fosztóképzőkkel
causal-final fosztóképzőért fosztóképzőkért
translative fosztóképzővé fosztóképzőkké
terminative fosztóképzőig fosztóképzőkig
essive-formal fosztóképzőként fosztóképzőkként
essive-modal — —
inessive fosztóképzőben fosztóképzőkben
superessive fosztóképzőn fosztóképzőkön
adessive fosztóképzőnél fosztóképzőknél
illative fosztóképzőbe fosztóképzőkbe
sublative fosztóképzőre fosztóképzőkre
allative fosztóképzőhöz fosztóképzőkhöz
elative fosztóképzőből fosztóképzőkből
delative fosztóképzőről fosztóképzőkről
ablative fosztóképzőtől fosztóképzőktől
Possessive forms of fosztóképző
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. fosztóképzőm fosztóképzőim
2nd person sing. fosztóképződ fosztóképzőid
3rd person sing. fosztóképzője fosztóképzői
1st person plural fosztóképzőnk fosztóképzőink
2nd person plural fosztóképzőtök fosztóképzőitek
3rd person plural fosztóképzőjük fosztóképzőik
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.