eseménye

Hungarian

Etymology

esemény + -e (possessive suffix)

Pronunciation

  • IPA(key): [ˈɛʃɛmeːɲɛ]
  • Hyphenation: ese‧mé‧nye

Noun

eseménye

  1. third-person singular (single possession) possessive of esemény

Declension

Inflection (stem in long/high vowel, front unrounded harmony)
singular plural
nominative eseménye
accusative eseményét
dative eseményének
instrumental eseményével
causal-final eseményéért
translative eseményévé
terminative eseményéig
essive-formal eseményeként
essive-modal eseményéül
inessive eseményében
superessive eseményén
adessive eseményénél
illative eseményébe
sublative eseményére
allative eseményéhez
elative eseményéből
delative eseményéről
ablative eseményétől
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.