erjeszt

Hungarian

Etymology

From erő +‎ -eszt. Created during the Hungarian language reform which took place in the 18th–19th centuries.[1]

Pronunciation
  • IPA(key): [ˈɛrjɛst]
  • Hyphenation: er‧jeszt

Verb

erjeszt

  1. (transitive) to ferment

Conjugation
conjugation of erjeszt
Infinitive erjeszteni
Past participle erjesztett
Present participle erjesztő
Future participle erjesztendő
Adverbial participle erjesztve
Potential erjeszthet
1st person sg 2nd person sg informal 3rd person sg,
2nd person sg formal		 1st person pl 2nd person pl informal 3rd person pl,
2nd person pl formal
Indicative mood Present Indefinite erjesztek erjesztesz erjeszt erjesztünk erjesztetek erjesztenek
Definite erjesztem
én téged/titeket
erjesztelek		 erjeszted erjeszti erjesztjük erjesztitek erjesztik
Past Indefinite erjesztettem erjesztettél erjesztett erjesztettünk erjesztettetek erjesztettek
Definite erjesztettem
én téged/titeket
erjesztettelek		 erjesztetted erjesztette erjesztettük erjesztettétek erjesztették
Conditional mood Present Indefinite erjesztenék erjesztenél erjesztene erjesztenénk erjesztenétek erjesztenének
Definite erjeszteném
én téged/titeket
erjesztenélek		 erjesztenéd erjesztené erjesztenénk erjesztenétek erjesztenék
Subjunctive mood Present Indefinite erjesszek erjessz
or
erjesszél		 erjesszen erjesszünk erjesszetek erjesszenek
Definite erjesszem
én téged/titeket
erjesszelek		 erjeszd
or
erjesszed		 erjessze erjesszük erjesszétek erjesszék
Conjugated infinitive erjesztenem erjesztened erjesztenie erjesztenünk erjesztenetek erjeszteniük

Synonyms

Derived terms
  • erjed
  • erjedezik

References
  1. Zaicz, Gábor. Etimológiai szótár: Magyar szavak és toldalékok eredete (’Dictionary of Etymology: The origin of Hungarian words and affixes’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2006, →ISBN
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.